Üdvözlöm a blogon

Folytatva az adatkezelés elvei cikksorozatot, a soron következő a pontosság elve.

Folytatva az adatkezelés elvei cikksorozatot, a soron következő elv az adattakarékosság elve, ami szorosan kapcsolódik az adatkezelés céljához, ezért elválaszthatatlan a célhoz kötöttség elvétől.

Folytatva az adatkezelés elvei cikksorozatot, a soron következő elv a célhoz kötöttség elve. Ahogyan arra az előző bejegyzésben is utaltam, az adatkezelés elveinek megsértése már önmagában elegendő a jogellenes adatkezelés megállapításához.

A soron következő téma a személyes adatok kezelésének elvei. Eddig erről nem esett szó a blogon, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a személyes adatok gyűjtése, kezelése során meg kell felelni az adatkezelés elveinek is. A jogszerű adatkezeléshez nem elegendő a megfelelő jogalap, az adatkezelés elveit is be kell tartani.

Ebben a cikkben folytatom az adatkezelési tájékoztatás témakörét és sorra veszem azokat az eseteket, amikor az adatkezelőt nem terheli tájékoztatási kötelezettség az adatkezeléssel érintett természetes személyek felé.

A GDPR alapján kétféle tájékoztatási kötelezettséget különíthetünk el.

Ebben a bejegyzésben a NAIH 2022. évi beszámolójában szereplő kamerás adatkezelésekkel kapcsolatos megállapításokra szeretném felhívni a figyelmet.

A jogos érdek jogalap egy kisegítő jogalap, ami akkor alkalmazandó, ha a többi nevesített jogalap (hozzájárulás, szerződéses jogalap, jogi kötelezettség, létfontosságú érdek vagy közfeladat ellátás) nem illeszkedik a konkrét adatkezelésre.

Folytatva az adatkezelési jogalapokat, ebben a részben a jogi kötelezettség jogalapot szeretném kicsit részletesebben bemutatni. Elsőként nézzük meg, hogy mit értünk adatkezelési szempontból jogi kötelezettség alatt.

Ebben a részben még maradok a szerződéses jogalapnál és megvizsgálom a további jogalapokkal fennálló viszonyait.

A szerződéses jogalap valójában két esetet foglal magában, vagyis az adatkezelők két esetben is alkalmazhatják ezt a jogalapot.