Munkahelyi kamerás megfigyelés: 7 millió forintos GDPR-bírság egy magyar munkáltatónak

A munkahelyi kamerás megfigyelés évek óta az egyik leggyakoribb adatvédelmi problématerület. A munkáltatók sok esetben biztonsági vagy vagyonvédelmi célból alkalmaznak kamerarendszereket, azonban ezek működtetése kizárólag szigorú adatvédelmi szabályok mellett jogszerű.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 7 millió forintos bírságot szabott ki egy munkáltatóra, mert kamerás megfigyelési gyakorlata több ponton is sértette a GDPR rendelkezéseit.

A döntés fontos tanulságokat tartalmaz minden munkáltató számára.

Mi volt a probléma?

A vizsgált munkáltató a dolgozók által használt étkezőkben és egyéb pihenőhelyiségekben is folyamatos kamerás megfigyelést alkalmazott. A kamerák nem kizárólag a védendő vagyontárgyakra vagy automatákra irányultak, hanem a munkavállalók mozgását és pihenőidejének eltöltését is rögzítették.

A munkáltató a megfigyelés céljaként az alábbiakat jelölte meg:

• emberi élet és testi épség védelme,
• vagyonvédelem,
• üzleti titok védelme,
• személyes adatok védelme.

A Hatóság azonban megállapította, hogy a kamerarendszer működése nem felelt meg a szükségesség és arányosság követelményének.

A NAIH által feltárt jogsértések

A Hatóság több súlyos hiányosságot is azonosított.

Indokolatlan megfigyelés a pihenőhelyiségekben

A kamerák az étkezők teljes területét figyelték, miközben a munkáltató nem tudta igazolni, hogy korábban ténylegesen történtek volna olyan események — például lopások vagy rongálások —, amelyek a megfigyelést szükségessé tették volna.

A NAIH szerint a munkavállalók pihenőidejének és étkezésének megfigyelése aránytalan beavatkozást jelentett a magánszférába.

Nem megfelelő érdekmérlegelés

Bár a munkáltató belső szabályzata szerint elvégezte az érdekmérlegelést, ezt nem tudta külön írásos dokumentummal igazolni.

Ez különösen fontos GDPR követelmény, hiszen a jogos érdek jogalapjára épülő adatkezelés csak megfelelően dokumentált érdekmérlegelés mellett lehet jogszerű.

Hiányos adatkezelési tájékoztatás

A munkáltató által adott tájékoztatás nem tartalmazta teljes körűen a GDPR 13. cikkében előírt információkat. Többek között hiányzott:

• az adatkezelő pontos megnevezése,
• az elérhetőségi adatok,
• az érintetti jogok ismertetése,
• a joggyakorlás módja.

A GDPR-nak való megfelelés elmaradása

A Hatóság azt is kifogásolta, hogy a munkáltató a 2018. május 25. előtt kialakított kamerás rendszerét nem igazította hozzá a GDPR előírásaihoz.

Ez sértette az elszámoltathatóság alapelvét, amely szerint az adatkezelőnek nemcsak jogszerűen kell működnie, hanem ezt igazolnia is tudnia kell.

Mit mondott a Hatóság?

A NAIH hangsúlyozta:

• a kamerás adatkezelésnek célhoz kötöttnek kell lennie,
• kizárólag a szükséges mértékű adatkezelés fogadható el,
• a kamerák látószöge nem irányulhat indokolatlanul a munkavállalókra,
• a megfigyelés nem vezethet a dolgozók folyamatos ellenőrzéséhez vagy magánszférájuk sérelméhez.

A Hatóság szerint a munkáltató eredeti vagyonvédelmi célja nem indokolta az étkezők teljes körű megfigyelését.

Milyen tanulságokat érdemes levonni?

A döntés alapján a munkáltatóknak különösen figyelniük kell az alábbiakra:

1. A kamerás megfigyelésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie

Nem elegendő általánosságban vagyonvédelemre hivatkozni. A munkáltatónak konkrét körülményekkel kell tudnia igazolni a kamerák szükségességét. A kamerás adatkezelés nem lehet túlzó, nem avatkozhat be a munkavállalók magánszférájába.

2. A kamerák látószöge kiemelten fontos

A kamera kizárólag a védeni kívánt területre vagy vagyontárgyra irányulhat. Nem figyelheti indokolatlanul a munkavállalók mindennapi tevékenységét.

3. Az érdekmérlegelést írásban kell dokumentálni

Sszóbeli vagy formális érdekmérlegelés nem elegendő.

4. A tájékoztatásnak teljes körűnek kell lennie

A GDPR 13. cikke részletes tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Ennek hiánya már önmagában is súlyos jogsértés.

5. A kamera nem megoldás minden problémára

A kamerás adatkezelés a munkáltató által meghatározott célt szolgálja, viszont ha van alternatív,  kevésbé adatintenzív megoldás, azt kell előnyben részesíteni és alkalmazni.

Összegzés

A munkahelyi kamerás megfigyelés önmagában nem jogellenes, azonban kizárólag megfelelő adatvédelmi garanciák mellett alkalmazható. A NAIH gyakorlata egyértelműen azt mutatja, hogy a Hatóság kiemelten vizsgálja a munkavállalók magánszférájának védelmét és a GDPR alapelveinek érvényesülését.

A bírság összege jól mutatja: a nem megfelelően kialakított kamerarendszer komoly adatvédelmi és pénzügyi kockázatot jelenthet a munkáltatók számára.

Forrás: NAIH-9460/2025

Korábbi kapcsolódó cikkem:
https://www.compactszolg.hu/l/a-kameras-adatkezelesek/